Üdvözlet

Kedves látogató! A blogot olvasva láthatod, hogy még nem végleges, folyamatos szerkesztés alatt áll. A linkekre kattintva a Wikipediáról egyéb adatokhoz is hozzá juthatsz általa.
Ajánld másoknak is.

További weboldalaim:

http://misoga.multiply.com
http://fotoalbumaim.multiply.com
http://zenealbumaim.multiply.com
http://kozlekedes.multiply.com
http://nagymagyarorszag.multiply.com

Önarckép

Önarckép
Misa - Ez a blog a tökéletességre törekszik általam - A bejegyzések változni fognak a források gyarapodását követően. Jó böngészést!

Milyennek találod e blogot?

2007. november 1., csütörtök

Zala vármegye


Zala vármegye címere
Székhely Zalaegerszeg
Terület 5.995 km²
Népesség 404.699, 1891
Nemzetiségek magyarok
Zala vármegye elhelyezkedése a Magyar Királyság térképén
Zala vármegye domborzati térképe

Zala vármegye (latinul: Zaladiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság nyugati részén. Területe Magyarország, Horvátország és Szlovénia között van felosztva.

Tartalomjegyzék

[elrejt]

Földrajz [szerkesztés]

A vármegye domborzata vegyes, a síkságba ékelődnek dombok és keleten a Bakony déli lába is érintette a vármegye területét. Legfontosabb folyói a Zala és a Mura. Északról Vas és Veszprém vármegyék, keletről Veszprém és Somogy vármegyék, délről Horvát-Szlavonország, nyugatról pedig Ausztria határolta.

Történelem [szerkesztés]

Zala vármegye történelme viszonylag csendes. Egyike volt a legkorábban alapított magyar vármegyéknek. A török hódoltság alatt a vármegye nagyrésze továbbra is magyar kézen maradt.

1920-ban területét Magyarország és Jugoszlávia között osztották fel. 1941 és 1945 között Zala vármegye területe kiegészült az 1920-ban elcsatolt részel, ám 1945 után visszaált a II. világháború előtti helyzet.

A háború után, 1946-ban a Balatonfüredi járást Veszprém megyéhez csatolták. Az 1950-es megyerendezés során a megye határai jelentősen megváltoztak. A Zalaegerszegtől északra levő, addig Vas megye területéhez tartozó néhány községet idecsatolták, és Zalához került néhány Nagykanizsától délre fekvő Somogy megyei község is. Keleti, a Balatonnal szomszédos területeit (a Tapolcai, Keszthelyi és Sümegi járásokat) Veszprém megye területéhez csatolták.

Lakosság [szerkesztés]

A vármegye összlakossága 1891-ben 404.699 személy volt, ebből:

Közigazgatás [szerkesztés]

A vármegye tizenhárom járásra volt felosztva:




Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi 1881-1920

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör és Kis-Hont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország vármegyéi

Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum

Magamról

Debrecen, Hajdú-BiharCélom a történelmi adatok felkutatása és azok hiteles közzététele, Hungary