Üdvözlet

Kedves látogató! A blogot olvasva láthatod, hogy még nem végleges, folyamatos szerkesztés alatt áll. A linkekre kattintva a Wikipediáról egyéb adatokhoz is hozzá juthatsz általa.
Ajánld másoknak is.

További weboldalaim:

http://misoga.multiply.com
http://fotoalbumaim.multiply.com
http://zenealbumaim.multiply.com
http://kozlekedes.multiply.com
http://nagymagyarorszag.multiply.com

Önarckép

Önarckép
Misa - Ez a blog a tökéletességre törekszik általam - A bejegyzések változni fognak a források gyarapodását követően. Jó böngészést!

Milyennek találod e blogot?

2007. november 1., csütörtök

Zemplén vármegye



Zemplén vármegye címere
Székhely Sátoraljaújhely
Terület 6.282 km²
Népesség 299.197, 1891
Nemzetiségek magyarok, szlovákok
Zemplén vármegye elhelyezkedése a Magyar Királyság térképén
Zemplén vármegye domborzati térképe

Zemplén vármegye (szlovákul: Zemplin) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. Területét Szlovákia és Magyarország között osztották fel.

Tartalomjegyzék

[elrejt]

Földrajz [szerkesztés]

A vármegye területe északi és nyugati része hegyes, délen és keleten síkság volt. Északi részén a Keleti-Beszkidek, nyugati részén az Eperjesi-hegység emelkedett. Déli részén az Alföld nyúlványa, keleten pedig az egykoron mocsaras Bodrogköz feküdt. Legfontosabb folyói a Tisza, a Bodrog és a Laborc. Északról Galícia, keletről Ung vármegye, délről Szabolcs és Borsod vármegyék, nyugatról pedig Abaúj-Torna és Sáros vármegyék határolták

Történelem [szerkesztés]

A vármegye a 11. században jött létre, a legöregebb magyar vármegyék egyike volt. Az Oszmán Birodalom nem sújtotta ezt a területet, a török hódoltság idején is a Magyar Királysághoz tartozott. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a vármegye területén is voltak csaták. 1918-ban a Csehszlovák Hadsereg elfoglalta a vármegye északi részét, majd 1920-ban ezt a részét Csehszlovákia területéhez itélték. A II. világháború idején a vármegye területének egy része visszakerült egy rövid időre Magyarországhoz, majd 1945-től újra Csehszlovákia része. 1993 óta Szlovákia Kassai kerületének és Eperjesi kerületének része.

Lakosság [szerkesztés]

A vármegye összlakossága 1891-ben 299 197 személy volt, ebből:

Közigazgatás [szerkesztés]

A vármegye a következő tizenkét járásra volt felosztva:



Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi 1881-1920

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör és Kis-Hont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország vármegyéi

Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum

Magamról

Debrecen, Hajdú-BiharCélom a történelmi adatok felkutatása és azok hiteles közzététele, Hungary