 | |
| Székhely | Veszprém |
| Terület | 3953 km² |
| Népesség | 215.280, 1910 |
| Nemzetiségek | magyarok |
 | |
 | |
Veszprém vármegye (németül: Wesprim) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Jelenleg is Magyarország része.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
Földrajz [szerkesztés]
A vármegye középső része hegység, északnyugaton és délkeleten pedig síkság. Középső részén fekszik a Bakony hegység, ettől délre és északra pedig a Kisalföld feküdt. A legfontosabb folyói a Marcal, a Sió és a Balaton-tó határos volt a vármegyével. Északról Győr vármegye, keletről Fejér vármegye, délről Tolna, Somogy és Zala vármegyék, nyugatról pedig Vas vármegye határolta.
Történelem [szerkesztés]
A vármegye az egyik legősibb magyar vármegyék közé tartozott, a 11. században alakult. Történelme viszonylag csendes. A II. világháború után a vármegye megyévé alakult, területe változott: Siófok és környéke, amely 1850 előtt Somogy vármegye területéhez tartozott, 1850-től Veszprém vármegye területéhez tartozott. Ugyanakkor Pápa és környékét, amely addig Vas vármegye területéhez tartozott, illetve a Balaton egy északi partját Zala vármegye területéből idecsatolták. A vármegye 1950-ben vesztett is területéből, a Balaton délkeleti partját Fejér megye területéhez csatolták.
Lakosság [szerkesztés]
A vármegye összlakossága 1891-ben 215.280 személy volt, ebből:
Közigazgatás [szerkesztés]
A vármegye öt járásra volt felosztva:
- Devecseri járás, székhelye Devecser
- Pápai járás, székhelye Pápa (rendezett tanácsú város)
- Enyingi járás, székhelye Enying
- Veszprémi járás, székhelye Veszprém (rendezett tanácsú város)
- Zirci járás, székhelye Zirc
| |
| |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése