 | |
| Székhely | Torda |
| Terület | 3 514 km² km² |
| Népesség | 174 400 (1910) |
| Nemzetiségek | románok, magyarok |
 | |
 | |
Torda-Aranyos vármegye (románul: Comitatul Turda-Arieş) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében, a történelmi Erdély területén. Jelenleg Románia része.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
Földrajza [szerkesztés]
A vármegye nyugati fele hegység, a keleti viszont dombság és síkság volt. A nyugati, hegyvidéki területet a Bihari-hegység alkotta, a keleti részt pedig az Aranyos folyó síksága foglalta el, amely az Erdélyi-medence része. A vármegye ásványkincsekben különösen gazdag, illetve a Tordai-hasadék híres látványosság. Északról Kolozs vármegye, keletről Maros-Torda vármegye, délről Kis-Küküllő és Alsó-Fehér vármegyék, nyugatról pedig Bihar vármegye határolta. Legfontosabb folyói a Maros és az Aranyos.
Történelem [szerkesztés]
A vármegye 1876-ban alakult Aranyosszék és Torda régiók egybecsatolásával. 1918-tól gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része. A vármegye területét 1960-ban a romániai Kolozs, Fehér és Maros megyék között osztották fel.
Lakosság [szerkesztés]
A vármegye összlakossága 1910-ben 174.375 személy volt, ebből:
Közigazgatás [szerkesztés]
A vármegye a következő hat járásra volt felosztva:
- Alsójárai járás, székhelye Alsójára
- Felvinci járás, székhelye Felvinc
- Marosludasi járás, székhelye Marosludas
- Topánfalvai járás, székhelye Topánfalva
- Tordai járás, székhelye Torda (rendezett tanácsú város)
- Torockói járás, székhelye Torockó
| |
| |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése