 | |
| Székhely | Nagybecskerek |
| Terület | 10 042 km² |
| Népesség | 615 200, 1910 |
| Nemzetiségek | szerbek, magyarok, németek |
 | |
 | |
Torontál vármegye (németül: Torontál, latinul: Torontaliensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A vármegye része volt továbbá a Bánság régiónak is. A vármegye területét Szerbia, Románia és Magyarország között felosztották.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
Földrajz [szerkesztés]
A vármegye teljes területe része volt az Alföldnek, és a legmélyebben fekvő részei közé tartozott. Kelet-nyugat irányba ereszkedett alá a síkság, tengerszint feletti magassága pedig mindenhol lecsökkent 100 m alá. Csak a Berzava folyótól délre található Delibláti-homokpuszta volt 100 méternél magasabban. A vármegye folyóvizekben igen gazdag volt: a Duna, a Tisza, a Maros, a Béga, a Temes, a Berzava is öntözte a vármegyét. Éghajlata teljesen alföldi, délen nagyon forró. Északon Csongrád és Csanád vármegyék, keletről Temes vármegye, délről Szerbia, nyugatról pedig Bács-Bodrog vármegye illetve Horvát-Szlavónország határolta.
Történelem [szerkesztés]
Torontál vármegye a 15. században lett alapítva. A 16. században az Oszmán Birodalom elfoglalta, majd a Temesvári Tartományhoz csatolta. Miután a Habsburg-Birodalom megszerezte a Bánátot 1718-ban, a vármegyét a Temesvári Bánsághoz csatolták. 1778-ban a vármegye visszakerült a Magyar Királyság fennhatósága alá.
1848-1849 között a vármegye a Szerb Vajdaság része volt, majd 1849-1860 között a Szerbia és Temesi Bánság Vajdasága nevü habsburg tartomány része volt. Az 1860-as évek körül újból visszakerült a Magyar Királysághoz.
1918-ban az újonnan alakult Bánáti Köztársaság, majd pedig a Szerb-Horvát-Szlovén-Királyság része lett. A Trianoni békeszerződés a vármegyét felosztta Magyarország, Jugoszlávia és Románia között. Az el nem csatolt, nagyon csekély terület székhelye rövid időre Kiszombor lett, majd 1923-ban egyesült a szintén csonka Csanád és Arad vármegyékkel, így jött létre Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye. Ennek területét az 1950-es megyerendezés során felosztották Békés megye és Csongrád megye között, így most Torontál vármegye magyarországi része Csongrád megyében található. A Jugoszlávia területéhez csatolt részének nagyobb fele a Vajdaságban található, kisebbik része Belgrádtól északkeletre a szűkebb értelemben vett Szerbia része. A Románia területéhez csatolt rész Temes megyéhez tartozik.
Demográfia [szerkesztés]
1910-ben a vármegyének 615.151 lakosa volt, ebből:
- 199.750 (32%) szerb
- 165.779 (26%) német
- 128.405 (20%) magyar
- 86.937 (14%) román
- 16.143 szlovák
- 4.203 horvát
Közigazgatás [szerkesztés]
1910-ben a vármegye tizennégy járásra volt felosztva:
- Alibunári járás, székhelye Alibunár
- Antalfalvai járás, székhelye Antalfalva
- Bánlaki járás, székhelye Bánlak
- Csenei járás, székhelye Csene
- Módosi járás, székhelye Módos
- Nagybecskereki járás, székhelye Nagybecskerek (rendezett tanácsú város)
- Nagykikindai járás, székhelye Nagykikinda (rendezett tanácsú város)
- Nagyszentmiklósi járás, székhelye Nagyszentmiklós
- Pancsovai járás, székhelye Pancsova (törvényhatósági jógú város)
- Párdányi járás, székhelye Párdány
- Perjámosi járás, székhelye Perjámos
- Törökbecsei járás, székhelye Törökbecse
- Törökkanizsai járás, székhelye Törökkanizsa
- Zsombolyai járás, székhelye Zsombolya
| |
| |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése