 | |
| Székhely | Szekszárd |
| Terület | 3.537 km² |
| Népesség | 151.098, 1891 |
| Nemzetiségek | magyarok |
 | |
 | |
Tolna vármegye (németül: Tolnau) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délnyugati részén. Jelenleg is Magyarország része.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
Földrajz [szerkesztés]
A vármegye területének nyugati részén a Dél-Dunántúli dombság, keleti részén a Duna síksága feküdt, amelynek déli részének tengerszint fölötti magassága 87 méterig szállt alá. Legfontosabb folyói a Duna, a Sió és a Kapos. Északról Somogy, Veszprém és Fejér vármegyék, keletről Pest-Pilis-Solt-Kiskun, délről Baranya vármegye, nyugatról pedig Somogy vármegye határolta.
Történelem [szerkesztés]
A vármegye a 11. században alakult, a legrégibb magyar királyi vármegyék egyike. A török hódoltság idején a vármegye területét megszállták. A vármegye területét a trianoni békediktátum nem érintette. A vármegye utódja 1950-től Tolna megye.
Lakosság [szerkesztés]
A vármegye összlakossága 1891-ben 151 098 személy volt, ebből:
Közigazgatás [szerkesztés]
A vármegye 1950-ig hat járásra volt felosztva:
- Dombóvári járás, székhelye Dombóvár
- Dunaföldvári járás, székhelye Paks
- Központi járás, székhelye Szekszárd (rendezett tanácsú város)
- Simontornyai járás, székhelye Gyönk
- Tamási járás, székhelye Tamási
- Völgységi járás, székhelye Bonyhád
| |
| |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése