 | |
| Székhely | Aranyosmarót |
| Terület | 2.724 km² |
| Népesség | 179.312, 1910 |
| Nemzetiségek | magyarok, szlovákok |
 | |
 | |
Bars vármegye (szlovákul: Tekov, németül: Barsch, latinul: Barsiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság felvidéki részében. A vármegye területe jelenleg Szlovákia része.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
Földrajz [szerkesztés]
Bars vármegye területét északon Nyitra és Turóc vármegyék, keleten Zólyom és Hont vármegyék, délen Komárom és Esztergom vármegyék, nyugaton pedig Nyitra vármegye. A vármegye északnyugati részét magas hegységek, déli része pedig síkságok fedik. Bars vármegye legfontosabb folyója a Garam.
Történelem [szerkesztés]
Bars vármegye a 11. század körül lett alapítva. 1918-ban Csehszlovákia része lett, amit a Trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban.
Az I. bécsi döntés 1938-ban Bars vármegye területének déli részét Magyarországnak ítélte. Ekkor ez a megyetöredéket Bars és Hont k.e.e. vármegye néven, Léva székhellyel összevonták Hont vármegyével, melynek egyik része addig Magyarországhoz tartozott Nógrád és Hont k.e.e. vármegye keretei között, másik részét ugyanekkor csatolták Magyarországhoz.
A II. világháború után a bécsi döntések érvényüket veszítették, visszaáltak az 1938 előtti határok.
Szlovákia függetlenné válása, 1993 óta az egykori Bars vármegye területe ennek része, és az 1996-os közigazgatási reform óta részben a Nyitrai kerülethez, részben a Besztercebányai kerülethez tartozik.
Lakosság [szerkesztés]
A vármegyének 1910-ben 179.312 lakosa volt, ebből:
nemzetiségű volt.
Közigazgatás [szerkesztés]
Bars vármegye öt járásra volt felosztva 1910-ben:
- Aranyosmaróti járás, székhelye Aranyosmarót
- Garamszentkereszti járás, székhelye Garamszentkereszt
- Lévai járás, székhelye Léva
- Oszlányi járás, székhelye Oszlány
- Verebélyi járás, székhelye Verebély
Ezen kívül volt még három rendezett tanácsú város:
| |
| |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése