Békés vármegye

Békés vármegye (11. század – 1950)

Székhely	Gyula (város)
Terület	3 670 km²
Népesség	298 700 (1910)
Nemzetiségek	magyarok

Békés vármegye (németül: Komitat Bekesch; latinul: Comitatus Bekesiensis vagy Békésiensis, Bikesiensis) egykori közigazgatási egység Magyarország alföldi részén, a mai Békés megye történelmi elődje.

Tartalomjegyzék [elrejt] 1 Földrajz 2 Történelem 3 Közigazgatás 4 Békés vármegye alispánjai 5 Forrás

Földrajz [szerkesztés]

A vármegyét délen Csongrád, Csanád és Arad vármegyék, keleten Csanád, Arad és Bihar vármegyék, északon Bihar, Hajdú és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék, nyugaton pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád vármegyék határolták.

Az egykori vármegye teljes területe síkság. Legfontosabb folyója a Körös.

Történelem [szerkesztés]

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Békés vármegye egyike volt a legrégebbi magyar vármegyéknek, a 11. század körül alapították. A vármegye neve megegyezett egykori székhelyéével, Békés városéval, amelyet az itteni földvárban székelő Békés nevű ispánról neveztek el.

Közigazgatás [szerkesztés]

1910-ben a vármegye hét járásra volt felosztva:

• Békési járás, székhelye Békés
• Békéscsabai járás, székhelye Békéscsaba
• Gyomai járás, székhelye Gyoma
• Gyulai járás, székhelye Gyula
• Orosházi járás, székhelye Orosháza
• Szarvasi járás, székhelye Szarvas
• Szeghalomi járás, székhelye Szeghalom

Ezenkívül volt egy rendezett tanácsú város: Gyula.

Békés vármegye alispánjai [szerkesztés]

1715–1950

Forrás [szerkesztés]

• http://www.bekes-archiv.hu/archontologia/bmalispanok/index.html

Név	Időszak	Időszak
Komáromi György, kóji	alispán 1715. júl. 23. – 1722. ápr. 17.
Ujfaludy Márton	alispán 1722. jún. 8. – 1725. máj. 11.
Bakay József	alispán 1725–1729.
Almássy Márton	alispán 1729–1734. (†)
Khlosz Mátyás	helyettes alispán 1734. aug. 28.	alispán 1736. máj. 15. – 1755. okt. 21.
Hrabovszky László	alispán 1755. okt. 21. – 1781. jún. 18.
Angyal József, sikabonyi	alispán 1781. jún. 18. – 1793. okt. 25. (†)
Csupor László	helyettes alispán 1793. nov. 8.	alispán 1793. nov. 25. – 1811. okt. 24. (†)
Vidovich György	alispán 1812. okt. 2. – 1832. okt. 24.
Rosthy Albert, barkóczi	másodalispán 1819. szept. 24. – 1826. júl. 25.
báró Rudnyánszky Sándor, dezseri	helyettes alispán 1825. júl. 30. – 1827. okt. 8.
Cseh Ferenc, szentkatolnai	másodalispán 1828. jún. 25. – 1832. okt. 24.	első alispán 1832. okt. 24. – 1837. ápr. 17.
Horváth Antal, szentgyörgyi	másodalispán 1832. okt. 24. – 1837. ápr. 17.
Novák Antal	első alispán 1837. ápr. 17. – 1843. máj. 19. (†)
báró Wenckheim Béla	másodalispán 1837. ápr. 17. – 1840. nov. 23.
gróf Wenckheim József	másodalispán 1840. nov. 23. – 1842. szept. 19.
Simay Kajetán	helyettes alispán 1842. szept. 19.	első alispán 1843. júl. 3. – 1846. júl. 27.
Németh Antal	másodalispán 1843. júl. 3. – 1846. júl. 27.
Szombathelyi Antal	első alispán 1846. júl. 27. – 1849. jún. 4.
Tomcsányi József	másodalispán 1846. júl. 27. – 1849. jún. 4.
Sipos Sándor	első alispán 1849. jún. 11. – 1849. aug. 25.
Terényi I. Lajos	másodalispán 1849. jún. 11. – 1849 aug.	másodalispán 1860. dec. 11. – 1861. márc. 18.
Trefort Ágoston	első alispán 1860. dec. 11. – 1861. márc. 18.
Omaszta Zsigmond	első alispán 1861. márc. 18. – 1861. nov. 14.	ideiglenes és helyettesített első alispán 1861. nov. 14. – 1861. dec. 10.
Urszinyi Andor	másodalispán 1861. márc. 18. – 1861. máj. 16.
Karassiay István	másodalispán 1861. máj. [27.]-1861. nov. 10.
Weinzierl Zsigmond	első alispán 1862. ápr. 15. – 1867. jan. 6. (†)
Herberth Antal	másodalispán 1862-1867.
Karassiay István	első alispán 1867. ápr. 13. – 1871. dec. 30.
Jancsovics Pál	másodalispán 1867. ápr. 13. – 1871. dec. 30.	alispán 1871. dec. 30. – 1894. febr. 24. (†)
Fábry Sándor, felsőalmási	alispán 1894. máj. 16. – 1906. ápr. 21.
Ambrus Sándor, váradvelencei	alispán 1906. máj. 23. – 1916. márc. 6.
Daimel Sándor	alispán 1916. máj. 23. – 1930. nov. 22.
Márky Barnabás, sarkadi	alispán 1930. dec. 19. – 1944.
Csige Varga Antal	alispán 1944. okt. 25. – 1945. márc. 17.
Molnár Jenő	alispán 1945. márc. 22. – 1950. márc. 30.
Szabó János	alispán 1950. márc. 30. – 1950. jún. 15.
	A Magyar Királyság vármegyéi 1881-1920 Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör és Kis-Hont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom Horvát-Szlavónország vármegyéi Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Kategóriák: A Magyar Királyság vármegyéi 1881-1920