 | |
| Székhely | Pécs |
| Terület | 5 176 km² |
| Népesség | 352 478 (1910) |
| Nemzetiségek | magyarok, németek |
 | |
 | |
Baranya vármegye (szerbül és horvátul: Baranja, németül: Branau, latinul: Baranyiensis, Baraniensis, Baranyensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A terület legnagyobb része ma a magyarországi Baranya megye része, míg délkeleti fele Horvátország része.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
Földrajz [szerkesztés]
Baranya vármegye területének nagyrészét dombságok fedték le: a Baranyai-dombság és a Mecsek-hegység. A vármegyét keletről Bács-Bodrog, délről Verőce, nyugatról Somogy, északról pedig Tolna vármegyék határolták. A vármegyének két fontosabb folyója volt: a Dráva és a Duna.
Történelem [szerkesztés]
Baranya vármegye, hasonlóan a keleti szomszédjához, Bács-Bodrog vármegyéhez, egyike volt a legrégebben alapított magyar királyi vármegyéknek. A 16. században az Oszmán Birodalom elfoglalta a vármegyét, és megalapította a Mohácsi szandzsákot, ami egy török közigazgatási egység volt, székhelye Mohács. A 17. században Baranya vármegye területét bekebelezte a Habsburg Birodalom, majd visszakerült a Magyar Királysághoz. 1918-ban a vármegyét elfoglalták a szerb csapatok, és egy időre a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság irányítása alá vonták. Az 1920-as trianoni békeszerződés Baranya vármegye nagyobbik részét meghagyta Magyarországnak, kisebbik, délkeleti részét pedig Jugoszláviának ítélte. A II. világháború alatt a vármegye területe egy rövid időre kiegészült az elszakított résszel ("Baranyai Háromszög"), ám a világháború után Jugoszlávia visszaszerezte a területet. 1991-ben Horvátország függetlenné vált, azóta a délikeleti, elszakított rész Horvátországhoz tartozik.
Lakosság [szerkesztés]
1910-ben a vármegyének összesen 352 478 lakosa volt, ebből:
nemzetiségűnek valotta magát.
Közigazgatás [szerkesztés]
A török hódoltság után eleinte a török közigazgatási beosztás maradt érvényben. Baranya vármegye határait Esterházy Pál nádor elnöklete alatt Somogy, Tolna és Baranya küldöttei az 1534. évi dicalis lajstrom alapján állapították meg. Ezzel elvesztek a Dráván túli falvak Baranya számára, mert 1534-ben az a régió már török fennhatóság alatt volt.
Baranya megye ma használt községneveit túlnyomórészt a Belügyminisztérium 1903.XII.2.-i 113 225/II 30 sz. rendelete határozta meg. 1925. november 13-án a belügyminiszter a 113–850/1925.V. számú rendeletével elrendelte, hogy a „cz”-vel írt helyneveket a továbbiakban „c”-vel kell írni.
A magyar közigazgatásban a járási beosztás 1983. december 31-ig létezett. Ekkor a járásokat teljes egészében felváltották az 1969-től fokozatosan létrehozott és kiterjesztett városkörnyékek, melyek 1990 végén a tanácsrendszerrel együtt eltűntek.
Az 1990-es évektől Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamatával párhuzamosan felerősödött a megyerendszert megszüntető vagy felváltó régiók kialakítása iránti politikai igény, ami azonban máig (2007) sem valósult meg teljes körűen.
Baranya (vár)megye járásai [szerkesztés]
Baranyavári járás: 1736–1941. szeptember 16. Székhelye Dárda. 1701–1736 között a Baranyavári és Siklósi járás része volt.
Baranyavári és Siklósi járás: 1693–1736 Székhelye Baranyavár. 1736-ban kettévált Baranyavári és Siklósi járásokra
Dárdai járás: 1941. szeptember 17–1944. december 31. Székhelye Dárda.
Hegyháti (korábban Mecsekháti) járás: 1736–1950. május 31. Székhelye Sásd.
Komlói járás: 1950. június 01–1952. március 15. és 1978. december 31-1983. december 31. Székhelye Komló, 1978 végén Sásdról került ide.
Mohácsi járás: 1693–1736 és 1775–1983. december 31. Székhelye Mohács.
Pécsi járás: 1693–1978. december 31. Székhelye Pécs.
Pécsváradi járás: 1871–1966. június 30. Székhelye Pécsvárad.
Sásdi járás: 1950. június 01–1978. december 31. Székhelye Sásd, 1978 végén Komlóra került.
Sellyei járás: 1950. június 01-1963. december 31. Székhelye Sellye
Siklósi járás: 1736–1983. december 31. Székhelye Siklós. 1693–1736 között a Baranyavári és Siklósi járás része volt.
Szentlőrinci járás: 1775–1950. május 31. Székhelye Szentlőrinc.
Szigetvári járás: 1950.május 31.-1983. december 31. Székhelye Szigetvár. A járás 1950. május 31. előtt Somogy megye része volt, Baranya megyéhez csatolásakor három település Somogy megye része maradt.
Villányi járás: 1941. december 17–1956. február 01. Székhelye Villány
1950-ig törvényhatósági jogú város Pécs.
| |
| |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése