Székhely | Ungvár |
Terület | 3230 km² |
Népesség | 160.282, 1910 |
Nemzetiségek | ruszinok, magyarok |
Ung vármegye (szlovákul: Užská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében. Területe ma Ukrajna, Szlovákia és Magyarország része.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
Földrajz [szerkesztés]
A vármegy északi, nagyobbik része hegység, déli része síksá által volt lefödve. Az északi részén az Kárpátok északkeleti csoporjai, délnyugati részén az Alföld egyik nyúlványai feküdt. A vármegye fő folyója az Ung és a Tisza. Északról Galícia, keletről Bereg vármegye, délről Zemplén és Szabolcs vármegyék, nyugatról pedig Zemplén vármegye határolta.
Történelem [szerkesztés]
Ung vármegye egyike a legrégibb magyar vármegyéknek.
1918-tól a vármegye két község (Záhony és Győröcske) kivételével csehszlovák megszállás alatt volt, és ezt a Trianoni békeszerződés 1920-tól véglegesítette. A Magyarországon maradt terület az 1923-as megyerendezéskor egyesült Szabolcs vármegyével és létrejött az 1938-ig fennálott Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye.
Ung vármegye egy része az I. bécsi döntéssel 1938-tól Magyarország része lett, ekkor azonban a két már említett községet véglegesen Szabolcshoz csatolák, annak része azóta is, viszont Ung megyéhez kerültek délen és nyugaton egykori Zemplén megyei területek és Szabolcs megye egykori Tisza-jobbparti községei. Ung megye maradéka 1939-ben, Kárpátalja megszállása következtében lett átmenetileg magyar terület, ez a rész azonban nem a vármegyéhez, hanem a külön közigazgatási egységet képező Kárpátaljához került.
A II. világháború után helyreálltak az 1938 előtti országhatárok, 1946-ban azonban Csehszlovákia átadta Kárpátalját a Szovjetuniónak, azon belül Ukrajnának, és Ung megyének csak kisebb, nyugati részét tartotta meg.
Keleti, a Szovjetunióhoz került része Ukrajna Kárpátontúli területéhez tartozott, s ez nem változott a Szovjetunió 1991-es széthullásával sem. Csehszlovákia 1993-ban történt felbomlását követően az oda tartozott részt Szlovákia örökölte és az 1996-os közigazgatási reform óta ez a Kassai kerülethez tartozik.
Lakosság [szerkesztés]
A vármegye összlakossága 1910-ben 160.282 személy volt, ebből:
Közigazgatás [szerkesztés]
A vármegy hat járásra volt felosztva:
- Nagybereznai járás, székhelye Nagyberezna
- Nagykaposi járás, székhelye Nagykapos
- Percsenyi járás, székhelye Percseny
- Szerednyei járás, székhelye Szerednye
- Szobránci járás, székhelye Szobránc
- Ungvári járás, székhelye Ungvár (rendezett tanácsú város)
Ung vármegye címere [szerkesztés]
A vármegye címere 1571-ből ismert. A két részre vágott pajzs felső kék mezejében arany koronából egy szemben álló pámcélos koronás vitéz emelkedik ki, s mindkét kezében három szál arany búzakalászt tart, míg az alsó vörös mezőben két ezüst polya látható. A pajzsra koronás sisak van téve, melyről jobbra arany és kék, balra ezüst és vörös foszlányok lengnek alá.
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése