Üdvözlet

Kedves látogató! A blogot olvasva láthatod, hogy még nem végleges, folyamatos szerkesztés alatt áll. A linkekre kattintva a Wikipediáról egyéb adatokhoz is hozzá juthatsz általa.
Ajánld másoknak is.

További weboldalaim:

http://misoga.multiply.com
http://fotoalbumaim.multiply.com
http://zenealbumaim.multiply.com
http://kozlekedes.multiply.com
http://nagymagyarorszag.multiply.com

Önarckép

Önarckép
Misa - Ez a blog a tökéletességre törekszik általam - A bejegyzések változni fognak a források gyarapodását követően. Jó böngészést!

Milyennek találod e blogot?

2007. november 1., csütörtök

Ugocsa vármegye


Ugocsa vármegye címere
Székhely Nagyszőlős
Terület 1213 km²
Népesség 75 461, 1910
Nemzetiségek ruszinok, magyarok
Ugocsa vármegye elhelyezkedése a Magyar Királyság térképén
Ugocsa vármegye domborzati térképe

Ugocsa vármegye (németül: Ugotsch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében. Területe Ukrajna, Magyarország és Románia között van felosztva.

Tartalomjegyzék

[elrejt]

Földrajza [szerkesztés]

A vármegye területének nagyrésze túlnyomóan síkság volt. A keleti részére, a Tisza folyó bal partjára benyúlt az Alföld, míg a folyó jobb partján kisebb hegység, a Nagyszőlősi-hegység feküdt. Legfontosoabb folyója a Tisza. Északról Bereg vármegye, keletről Máramaros és Szatmár, délről Szatmár vármegye, nyugatról pedig Bereg és Szatmár vármegyék határolták.

Történelem [szerkesztés]

Ugocsa vármegye a XIII. században alakult a korábbi Borzsova vármegye egy részéből.

Ugocsát 1918-ban a csehszlovák hadsereg megszállta és Csehszlovákiához csatolta. A háborút lezáró békeszerződések alapján a megye déli részét Románia kapta és Magyarországé maradt egy négyzetméterekben mérhető kiterjedésű lakatlan rész. E területet először Szatmár vármegye szomszédos községeihez csatolták, majd az 1923-as közigazgatási rendezéskor Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye része lett.

Az I. bécsi döntés alapján 1938-ban Magyarország visszakapta Ugocsa egykori területeinek egy részét, ekkor alakult egyetlen esztendőre Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye. Ez 1939-ben, Kárpátalja megszállását követően kettévált, és Ugocsa vármegye újra önálló lett és 1940-ben a II. bécsi döntést követően a Romániától visszatért területtel is kiegészült.

A II. világháború után helyreálltak az 1938 előtti határok, Ugocsa északi részét azonban 1946-ban Kárpátalja részeként Csehszlovákia átadta a Szovjetuniónak, azon belül Ukrajnának.

Ugocsa vármegye magyarországi része 1945-től Szatmár-Bereg megye, majd az 1950-es megyerendezés óta Szabolcs-Szatmár megye része, melynek neve 1990 óta Szabolcs-Szatmár-Bereg. Az északi rész Szovjetunió megszűnése óta Ukrajna Kárpátontúli területéhez tartozik, azon belül nagyrészt a Nagyszőlősi járáshoz, míg a déli rész a romániai Szatmár megye része.

Lakosság [szerkesztés]

A vármegye összlakossága 1910-ben 75 461 személy volt, ebből:

Közigazgatás [szerkesztés]

A vármegye két járásra volt felosztva:


Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi 1881-1920

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör és Kis-Hont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország vármegyéi

Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum

Magamról

Debrecen, Hajdú-BiharCélom a történelmi adatok felkutatása és azok hiteles közzététele, Hungary