 | |
| Székhely | Zilah |
| Terület | 3 815 km² |
| Népesség | 230 140 (1910) |
| Nemzetiségek | románok, magyarok |
 | |
 | |
Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe jelenleg Románia része.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
Földrajz [szerkesztés]
A vármegye területének nagyrésze hegység. Csak északkeleten, a Kraszna folyó völgyében volt található az Alföld egyik nyúlványa. A középső, északi és keleti részeit az Erdélyi-rézhegység, illetve a Meszeshegység fedte le. Északról Szatmár vármegye, keletről Szatmár illetve Szolnok-Doboka, délről Kolozs vármegye, keletről pedig Bihar vármegye határolta.
Története [szerkesztés]
A vármegye 1876-ban alakult Kraszna vármegye és Közép-szolnok vármegye egyesítéséből. 1918-tól ténylegesen, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része. A II. világháború előtt a II. bécsi döntés a vármegye területét rövid időre Magyarországhoz csatolta, ám ez később érvénytelen lett, Szilágy vármegye területe pedig újra Románia területéhez csatolódott. 1960-ban területét a romániai Szilágy megye, Szatmár megye és Máramaros megye között osztották fel.
Lakosság [szerkesztés]
1910-ben a vármegye összlakossága 230.140 személy volt, ebből:
Közigazgatás [szerkesztés]
A vármegye hat járásra volt felosztva:
- Krasznai járás, székhelye Kraszna
- Szilágycsehi járás, székhelye Szilágycseh
- Szilágysomlyói járás, székhelye Szilágysomlyó (rendezett tanácsú város)
- Tasnádi járás, székhelye Tasnád
- Zilahi járás, székhelye Zilah (rendezett tanácsú város)
- Zsibói járás, székhelye Zsibó
| |
| |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése