 | |
| Székhely | Nagyszeben |
| Terület | 3619 km² |
| Népesség | 176.921, 1910 |
| Nemzetiségek | románok, németek |
 | |
 | |
Szeben vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe jelenleg Románia területéhez tartozik.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
Földrajz [szerkesztés]
A vármegye területe nagrészt hegység. Déli és középső részén a Szebeni-havasok, többi részén a Resinári-hegység csoportjai emelkednek. Csak az Olt és a Szeben folyók mentén voltak jelentéktelen síkságok. Legfontosabb folyói: az Olt, a Szeben, és a Sebes folyók voltak. Északról Alsó-Fehér és Nagy-Küküllő vármegyék, keletről Nagy-Küküllő és Fogaras, délről Románia, nyugatról pedig Alsó-Fehér és Hunyad vármegyék határolták.
Történelem [szerkesztés]
Szeben vármegye 1876-ban alakult az addigi Szebenszékből, amely Erdély történetében mindig is a szászok egyik legfontosabb kulturális, kereskedelmi és közigazgatási központja volt. 1918-tól Románia része. A II. bécsi döntés nem érintette a vármegye területét. A vármegye területe a romániai Szeben és Fehér megyék között van felosztva (utóbbihoz a Sebes és környéke tartozik).
Lakosság [szerkesztés]
1910-ben a vármegye összlakossága 176.921 személy volt, ebből:
Közigazgatás [szerkesztés]
A vármegye hat járásra volt felosztva 1917-ben:
- Nagydisznódi járás, székhelye Nagydisznód
- Nagyszebeni járás, székhelye Nagyszeben (rendezett tanácsú város)
- Szászsebesi járás, székhelye Szászsebes (rendezett tanácsú város)
- Szelistyei járás, székhelye Szelistye
- Szerdahelyi járás, székhelye Szerdahely
- Újegyházi járás, székhelye Újegyháza
| |
| |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése