 | |
| Székhely | Máramarossziget |
| Terület | 9.716 km² |
| Népesség | 357.535, 1910 |
| Nemzetiségek | magyarok, ruszinok |
 | |
 | |
Máramaros vármegye (németül: Maramuresch; latinul: Maramarosiensis, Marmarosiensis, Maramarusiensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében. A vármegye területét Ukrajna és Románia között osztották fel.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
Földrajz [szerkesztés]
A vármegye területe mindenhol hegység, csak a középső-nyugati részén lehetett találni egy jelentéktelen völgyet, a Tisza négy-öt kilométeres völgyét, a terület többi részt a Kárpátok északkeleti csoportjai foglalták el. A vármegye legfontosabb folyója a Tisza. Északról és keletről Galícia tartomány, délről Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék, nyugatról pedig Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyék határolták. A vármegye a legnagyobbak közé tartozott.
Történelem [szerkesztés]
1918-ban a vármegye északi része Csehszlovákia, déli része Románia területéhez csatolódott. A II. világháborúban a vármegye rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ám a világháború után Kárpátalja a Szovjetunió, azon belül Ukrajna része lett. A déli része a romániai Máramaros megye része.
Lakosság [szerkesztés]
1910-ben a vármegyének összesen 357 535 lakosa volt, ebből:
Közigazgatás [szerkesztés]
A vármegye tíz járásra volt felosztva:
- Dolhai járás, székhelye Dolha
- Huszti járás, székhelye Huszt
- Izavölgyi járás, székhelye Dragomérfalva
- Ökörmezei járás, székhelye Ökörmező
- Sugatagi járás, székhelye Aknasugatag
- Szigeti járás, székhelye Máramarossziget (rendezett tanácsú város)
- Taracvizi járás, székhelye Taracköz
- Técsői járás, székhelye Técső
- Tiszavölgyi járás, székhelye Rahó
- Visói járás, székhelye Felsővisó
| |
| |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése