 | |
| Székhely | Marosvásárhely |
| Terület | 4 203 km² |
| Népesség | 219 600 (1910) |
| Nemzetiségek | magyarok |
 | |
 | |
Maros-Torda vármegye (németül:
Mieresch-Thorenburg; latinul: Marosiensis et Thordensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. A terület jelenleg Románia része. A történelmi Erdély területén található.
Földrajz [szerkesztés]
Az egykori vármegye területe földrajzilag két részre osztható. Az egyik felét a Keleti-Kárpátok Görgényi-havasok nevű csoportja foglalja el, amely északkelet-délnyugat irányba ereszkedik alá. A terület másik fele az Erdélyi-medence dombos vidékén húzódik. A vármegye legfontosabb folyója a Maros volt. Északról Beszterce-Naszód vármegye, keletről Csík és Udvarhely vármegyék, délről Kis-Küküllő vármegye, nyugatról pedig Beszterce-Naszód, Kolozs és Torda-Aranyos vármegyék határolták.
Történelem [szerkesztés]
A vármegye 1876-ban alakult Marosszék területének és Torda vármegye egy részének összevonásával. 1918-tól Romániához tartozik. A II. bécsi döntés értelmében rövid időre visszakerült Magyarországhoz a vármegye egy része, de ez a II. világháború után újra Románia birtoka lett. 1960-tól a volt vármegye területe Maros megye részét képezi.
Közigazgatás [szerkesztés]
A vármegye öt járásra volt felosztva:
- Marosi alsó járás és marosi felső járás, közös székhelyük Marosvásárhely (törvényhatósági jogú város)
- Nyárádszeredai járás, székhelye Nyárádszereda
- Régeni alsó járás, székhelye Szászrégen (rendezett tanácsú város)
- Régeni felső járás, székhelye Magyarrégen
| |
| |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése