Üdvözlet

Kedves látogató! A blogot olvasva láthatod, hogy még nem végleges, folyamatos szerkesztés alatt áll. A linkekre kattintva a Wikipediáról egyéb adatokhoz is hozzá juthatsz általa.
Ajánld másoknak is.

További weboldalaim:

http://misoga.multiply.com
http://fotoalbumaim.multiply.com
http://zenealbumaim.multiply.com
http://kozlekedes.multiply.com
http://nagymagyarorszag.multiply.com

Önarckép

Önarckép
Misa - Ez a blog a tökéletességre törekszik általam - A bejegyzések változni fognak a források gyarapodását követően. Jó böngészést!

Milyennek találod e blogot?

2007. november 2., péntek

Krassó-Szörény vármegye

Krassó-Szörény vármegye
Krassó-Szörény vármegye címere
Székhely Lugos
Terület 11.032 km²
Népesség 466.100, 1910
Nemzetiségek románok, magyarok
Krassó-Szörény vármegye elhelyezkedése a Magyar Királyság térképén
Krassó-Szörény vármegye domborzati térképe

Krassó-Szörény vármegye (németül: Karasch-Severin; latinul: Krassoensis, Crassoviensis, Krassovinis et Severinensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében. Jelenleg Románia része.

Tartalomjegyzék

[elrejt]

Földrajz [szerkesztés]

Krassó-Szörény vármegye területe szinte mindenütt hegység vagy dombvidék volt, csak néhol lehetett találni síkságot. A vármegye északi részén a Ruszka-havas (Pojána-Ruszka-hegység), keleten a Csernai-havasok, középső, nyugati és déli részén pedig a Bánsági-hegyvidék (Krassó-Szörényi-érchegység, Szemenik-hegység, Almás-hegység, Lokva-hegység és Orsovai-hegység) feküdt. A vármegye folyóvizekben igen gazdag volt: a Duna, a Maros, a Temes is átfolyt a vármegyén. Északon Arad vármegye, keleten Hunyad vármegye és Románia, délen Románia, nyugaton pedig Temes vármegye határolta.

Történelem [szerkesztés]

A vármegye 1881-ben alakult Krassó vármegye és Szörény vármegye összevonásával. 1918-tól a vármegye területe Románia része. A vármegye területe nagyjából megegyezik a romániai Krassó-Szörény megye területével, északi része Temes megye területéhez tartozik, illetve Orsova város és környéke Mehedinc megye része.

Lakosság [szerkesztés]

1910-ben a vármegyének összesen 466 147 lakosa volt, ebből:

Közigazgatás [szerkesztés]

1910-ben a vármegye tizenhárom járásra volt felosztva:

Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi 1881-1920

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör és Kis-Hont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország vármegyéi

Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer



Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum

Magamról

Debrecen, Hajdú-BiharCélom a történelmi adatok felkutatása és azok hiteles közzététele, Hungary