 | |
| Székhely | Sepsiszentgyörgy |
| Terület | 3 889 km² |
| Népesség | 148 100 (1910) |
| Nemzetiségek | magyarok |
 | |
 | |
Háromszék vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részén. Jelenleg Románia része.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
Földrajz [szerkesztés]
Háromszék vármegye a Magyar Királyság legdélkeletibb vármegyéje volt. Délnyugati részén a Baróti-hegység, keleten a Bodoki-hegység és a Nemere-hegység, északi részén pedig a vármegye legfontosabb hegysége, a Háromszéki-havasok. Fontosabb folyói az Olt, a Feketeügy. Északról Udvarhely és Csík vármegyék, keletről és délről Románia, nyugatról pedig Brassó vármegye határolták.
Történelem [szerkesztés]
Háromszék vármegye az egykori Háromszék régióból (Kézdiszék, Orbaiszék és Sepsiszék) alakult 1876-ban, amikor Erdély közigazgatása lényegesen változott. A vármegye területe 1918-1940 között Románia része volt, ezután négy évre visszakerült Magyarországhoz. 1945-től újra Románia része, területének a nagyobb része a romániai Kovászna megye, kisebbik része Brassó megye területéhez tartozik.
Közigazgatás [szerkesztés]
Az I. világháború előt a vármegye négy járásra volt felosztva:
- Kézdi járás, székhelye Kézdivásárhely (rendezett tanácsú város is)
- Miklósvári járás, székhelye Nagyajta
- Orbai járás, székhelye Kovászna
- Sepsi járás, székhelye Sepsiszentgyörgy (rendezett tanácsú város is)
Lakosság [szerkesztés]
Népessége 1891-ben 130 008 fő, népsűrűsége 36 fő/km² volt. A lakosság etnikai összetétele (1891):
| |
| |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése