 | |
| Székhely | Debrecen |
| Terület | 3343 km² |
| Népesség | 253 900 (1910) |
| Nemzetiségek | magyarok |
 | |
 | |
Hajdú vármegye (németül: Komitat Haiduck) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Ma Magyarország, ezen belül Hajdú-Bihar megye területének része.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
Földrajz [szerkesztés]
Hajdú vármegye területe az Alföld része volt. A területen néhol találni mesterségesen emelt dombokat, ám ezeket a honfoglalás előtt a vármegye területén élő népek építették az árvizek elkerülésének céljából, illetve temetkezési hely céljából (lásd: Kunhalom). A vármegye talaja igen változatos volt: a Hortobágy mentén mocsaras, a vármegye nyugati részén lösz, a többi részén kövér fekete termőföld. Hajdú vármegye mindig szegény volt a vizekben: csak északon érintette a Tisza, valamint a Hortobágy-folyó. A vármegye ásványkincsekben is szegény volt. Északról Borsod és Szabolcs vármegyék, keletről Szabolcs vármegye, délről Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék, nyugatról pedig Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék határolták.
Történelem [szerkesztés]
Hajdú vármegye 1876-ban alakult ki, alakításáról az 1876. XXXIII. törvénycikk rendelkezik. Alapját az egykori hajdúkerületi városok (Nánás, Dorogh, Böszörmény, Hadház, Szoboszló és Vámos-Pércs) adták, ezekhez csatoltak még, három bihari és kilenc Szabolcs megyei községet. Szabolcs megyéből: Csege, Balmaz-Ujváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szovát, Tetétlen és Földes; Bihar megyéből: Kaba, Mike-Pércs és Sámson községeket. A trianoni békeszerződés jelentősen megváltoztatta a megyerendszert, az 1923-as megyerendezés azonban nem érintette Hajdú vármegyét.
A jelentős változás az 1950-es megyerendezéssel következett be, mikor Hajdú megyéből és Bihar megye egy részéből, valamint néhány Szabolcs megyétől átcsatolt községből létrejött Hajdú-Bihar megye, Debrecen székhellyel.
Hajdú vármegye főispánjai [szerkesztés]
| Név | Időszak |
|---|---|
| Miskolczy Lajos | 1876-1883 |
| gróf Degenfeld József | 1883-1901 |
| Bizáky Puky Gyula | 1902-1903 |
| Domahidy Elemér | 1903-1906 |
| Weszprémy Zoltán | 1906 ápr.-1910 |
| Domahidy Elemér | 1910-1918 |
| Weszprémy Zoltán | 1918 |
| Rásó István | 1918-1919 |
| Neviczky János | 1919 |
| Szomjas Gusztáv | 1920-1922 |
| Miskolczy Lajos | 1922-1923 |
| dr. Hadházy Zsigmond | 1923-1932 |
| báró Vay László | 1932-1937 |
| Fáy István | 1937-1938 |
| Losonczi Lossonczy István | 1938-1941 |
| Szilassy László | 1942-1943 |
| Bessenyey Lajos | 1943-1944 |
| Őry István | 1945-1946 |
| Balogh István | 1946.02.14-1948 |
| Domokos János | 1948. okt.-1949 |
| Tatár Kiss Lajos (főispáni teendőkkel megbízott alispán) | 1949. szept.-1950.06.15 |
Közigazgatás [szerkesztés]
1910-ben a vármegye három járásra volt felosztva:
- Hajdúböszörményi járás, székhelye Hajdúböszörmény,
- Hajdúszoboszlói járás, székhelye Hajdúszoboszló,
- Központi járás, székhelye Debrecen,
és három rendezett tanácsú város tartozott hozzá:
Ezen kívül Hajdú vármegye területén feküdt Debrecen törvényhatósági jogú város.
| |
| |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése