Székhely | Fogaras |
Terület | 2433 km² |
Népesség | 95.174, 1910 |
Nemzetiségek | románok, magyarok |
Fogaras vármegye (románul: Comitatul Făgăraş, németül: Fogarasch; latinul: Fogarasiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében. A vármegye területe jelenleg Románia része.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
Földrajz [szerkesztés]
Fogaras vármegye területe két részre osztható fel: az északi, völgyes, dombos, termékeny földel rendelkező rész, és a déli, a Fogarasi-havasok által lefödött rész. A Fogarasi-havasok az egyik legmagasabb hegység volt a Magyar Királyságon belül, rengeteg óriási csúcs van itt: Negoj-Csúcs, Buteanu-csúcs, Nagy-Vist. A vármegyének több folyója is van: az Olt, a Barca, a Sebes. A vármegyét északról Szeben és Nagy-Küküllő vármegyék, keleten Brassó vármegye, délen Románia, nyugaton pedig Szeben vármegye határolta.
Történelem [szerkesztés]
Fogaras régió a 15. században alakult, Fogaras vármegye csak 1876-ban alakult meg, amikor Erdély közigazgatása módosult. Tehát Fogaras vármegye egy igen fiatal vármegye volt. 1918-tól Románia része. A vármegye területe a romániai Brassó megye és Szeben megye között van felosztva.
Lakosság [szerkesztés]
Fogaras vármegye egy igen kis lakossággal rendelkező vármegye, 1910-ben 95.174 lakosa volt, ebből:
Közigazgatás [szerkesztés]
1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:
- Alsóárpási járás, székhelye Alsóárpás
- Fogarasi járás, székhelye Fogaras (egyben rendezett tanácsú város is)
- Sárkányi járás, székhelye Sárkány
- Törcsvári járás, székhelye Zernest
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése