 | |
| Székhely | Győr |
| Terület | 1534 km² |
| Népesség | 136.300, 1910 |
| Nemzetiségek | magyarok |
 | |
 | |
Győr vármegye (szlovákul: Ráb; németül: Raab; latinul: Jauriensis, Jaurensis, Arabonensis, Arraboniensis, Javariensis, Raab) közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság nyugati részében. A terület ma Magyarország és Szlovákia között van felosztva.
Földrajza [szerkesztés]
Győr vármegye területének legnagyobb része síkság, csak délen találhatók némi dombok. Síksága a Kisalföldhöz tartozik, a dombság a Bakony legészakibb csoportja. Folyóvizekben mindig gazdag volt (árvíz jellemző volt a vármegyére) : Duna, Rába, Rábca, Marcal. Északon Pozsony vármegye, keleten Komárom vármegye, délen Veszprém vármegye, nyugaton Moson és Sopron vármegyék határolták.
Történelem [szerkesztés]
Győr vármegye a legöregebb magyar vármegyék egyike. Az Oszmán Birodalom 1541-ben foglalta el, 1598-ban került vissza Magyarországhoz. 1918-tól a vármegye Dunától északra fekvő területei Szlovákia része.
1923-ban Magyarországon maradt területeit a szintén csonka Moson és Pozsony vármegyékkel összevonták, létrehozva Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét, melynek neve a II. világháború után Győr-Moson megye lett. Ez az 1950-es megyerendezéskor egyesült Sopron megyével, így jött létre Győr-Sopron megye, melynek neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye.
Közigazgatás [szerkesztés]
A vármegye három járásra volt felosztva:
- Pusztai járás, székhelye Pannonhalma
- Sokoóaljai járás, székhelye Tét
- Tótszigetcsiliközi járás, székhelye Győr
|
|
|
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése