Magyar vármegyék: Gömör és Kis-Hont vármegye

**Gömör és Kis-Hont vármegye**

Székhely	Rimaszombat
Terület	4.279 km²
Népesség	188.100, 1910
Nemzetiségek	magyarok, szlovákok

Gömör és Kis-Hont vármegye (latinul Gömörinum, Gömöriensis, Gemeriensis, Geomoriensis et Kishonthensis, Kishontensis németül Gemer vagy Gömör, Gemer und Kleinthont szlovákul Gemer a Malohont) közigazgatási egység (vármegye) a volt Magyar Királyság területén. A 19. századig Gömör vármegye néven, majd 19. században és a 20. század elején a kishonti régióval együtt alkotta Gömör és Kis-Hont vármegyét. Területén jelenleg Dél-Szlovákia és Észak-Magyarország osztozik. Ma a Gömör elnevezést csupán ezen területre való utalásként használják, funkciója nincs.

A vármegye neve – nyilván bonyolultsága miatt – számtalan alakban fordul elő, azonban a hivatalos elnevezés eredetileg Gömör és Kis-Hont volt, a két világháború közötti időszakban pedig Gömör és Kishont.

Tartalomjegyzék

[elrejt]

Földrajz [szerkesztés]

Gömör és Kis-Hont vármegye a következő megyékkel volt határos: Zólyom, Liptó, Szepes, Abaúj-Torna, Borsod, Heves és Nógrád. A Gömör-Szepesi-érchegységben (ma: Szlovák-érchegység, Slovenské
rudohorie) terült el, nagyjából a mostani magyar-szlovák határvidéken, Poltár, Rozsnyó és az Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) alkotta háromszögben. A megyén átfolyt a Sajó. Területe kb. 4289 km² volt 1910 környékén.

Székhelyek [szerkesztés]

Gömör vármegye székhelye Gömör, illetve a gömöri vár volt, a 18. század elejétől pedig Pelsőc. Miután Kis-Honttal egyesült a vármegye, székhelye Rimaszombat.

Történelem [szerkesztés]

Gömör a Magyar Királyság egyik legrégibb vármegyéje volt. Kishont, mely Tiszolc és Rimaszombat között fekszik, csak 1786–1802 környékén csatlakozott hozzá, attól kezdve a vármegye neve Gömör és Kis-Hont.

1918-ban (az 1920-as trianoni békével megerősítve) a megye legnagyobb része az újonnan alakult Csehszlovákia része lett, kivéve egy kis területet Putnok környékén, mely a székhelye is volt e rövid időre. 1923-ban a csonka megyét összevonták Borsoddal Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye néven.

1938-ban a megye legnagyobb részét ismét Magyarországhoz csatolták az I. bécsi döntéssel. Ekkor az önálló Gömör és Kishont, illetve Borsod vármegyék újraalakultak, 1945-ben azonban ismét egyesültek, immár nem csak ideiglenesen, Borsod-Gömör megyeként. Ez a rövid életű megye azután az 1950-es megyerendezés során egyesült Abaújjal és Zemplénnel, így jött létre a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye.

1993-ban Csehszlovákia felbomlásával Gömör és Kis-Hont csehszlovákiai része Szlovákiához került. Szlovákiai részei az 1996-os közigazgatási reform óta a Kassai kerülethez és a Besztercebányai kerülethez tartoznak.

Gömör vármegye nevét ma Magyarország települései közül már csak egy kis falu, Gömörszőlős őrzi nevében.