Magyar vármegyék: Csongrád vármegye

**Csongrád vármegye**

Székhely	Szentes
Terület	3569 km²
Népesség	325 500 (1910)
Nemzetiségek	magyarok

Csongrád vármegye (németül: Tschongrad; latinul: Chongradiensis, Csongradiensis) közigazgatási egység a Magyar Királyság középső részében. A vármegye területének legnagyobb része ma a magyarországi Csongrád megye része, míg egy kis terület Szerbiához tartozik.

Tartalomjegyzék

[elrejt]

Földrajz [szerkesztés]

A vármegye területe szinte mindenhol síkság, csak néhány helyen találni mesterségesen emelt dombokat. A síkság nyugat-kelet irányba ereszkedik alá, Szegednél tengerszint fölötti magassága 80 m. A síkság a vármegye nyugati részén viszont már 120 m-re is felmelkedik. A vármegyének több fontos folyója van: a Tisza, amelyhez rengeteg ér csatlakozik, a Maros, a Kőrös. Hasonlóan keleti szomszédjához, Csanád vármegye talajához, Csongrád vármegye talaja is rendkívül termékeny.

Történelem [szerkesztés]

Csongrád vármegye a 11. században lett alapítva. Az Oszmán Birodalom elfoglalta a 16. században, a Habsburg Birodalom pedig a 17. században kebelezte be.

1918-tól Horgos a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (később Jugoszlávia, jelenleg Szerbia, azon belül a Vajdaság) része lett.

Az 1950-es megyerendezés során Csanád megye délnyugati felét, amely magába foglalta az egykori Torontál vármegye Magyarországon maradt részét is, Csongrád megye területéhez csatolták.

Lakosság [szerkesztés]

1910-ben a vármegyének 325 568 lakosa volt, ebből:

319 274 magyar
2 862 német
1 235 szerb

Közigazgatás [szerkesztés]

A vármegye területén volt két törvényhatósági jogú város (Szeged és Hódmezővásárhely). A megyéhez egy rendezett tanácsú város (Szentes) és három járás tartozott 1910-ben: