Üdvözlet

Kedves látogató! A blogot olvasva láthatod, hogy még nem végleges, folyamatos szerkesztés alatt áll. A linkekre kattintva a Wikipediáról egyéb adatokhoz is hozzá juthatsz általa.
Ajánld másoknak is.

További weboldalaim:

http://misoga.multiply.com
http://fotoalbumaim.multiply.com
http://zenealbumaim.multiply.com
http://kozlekedes.multiply.com
http://nagymagyarorszag.multiply.com

Önarckép

Önarckép
Misa - Ez a blog a tökéletességre törekszik általam - A bejegyzések változni fognak a források gyarapodását követően. Jó böngészést!

Milyennek találod e blogot?

2007. november 2., péntek

Bihar vármegye

Bihar vármegye (11. század1950)
Bihar vármegye címere
Székhely Nagyvárad
Terület 10,657 km²
Népesség 646 300 (1910)
Nemzetiségek magyarok, románok stb.
Bihar vármegye elhelyezkedése a Magyar Királyság térképén
Bihar vármegye domborzati térképe

Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság partiumi részében. Az egykori vármegye területének keleti 4/5-öde ma Románia, míg nyugati 1/5-öde Magyarország része.

Földrajz [szerkesztés]

Bihar vármegye volt Magyarország harmadik legnagyobb területű vármegyéje. A vármegye délkeleti részét az Erdélyi-szigethegység, míg északnyugati részét az Alföld foglalta el. Fontosabb folyóvizei a Körösök és a Berettyó. Északról Hajdú, Szabolcs és Szatmár vármegyék, keletről Szilágy, Kolozs és Torda-Aranyos vármegyék, délről Arad, nyugatról pedig Békés vármegyék határolták.

Történelem [szerkesztés]

Bihar vármegye a legelőször alapított vármegyék közé tartozott. A 11. században jött létre. 1918-ban a vármegyének 4/5-e Románia része lett, csak 1/5-öd részt hagytak meg Magyarországnak. A II. világháború alatt rövid időre visszakerült Magyarországhoz az elszakított területe nagyobb hányada is, de ez később újra Románia részévé vált. Közben a nyugati, Magyarországnak hagyott rész 1950-ben egyesült a korábbi Hajdú vármegyével, így létrejött a ma is létező Hajdú-Bihar megye.

Közigazgatás [szerkesztés]

A 20. század elején a vármegye tizenhét járásra volt felosztva:

Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi 1881-1920

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör és Kis-Hont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország vármegyéi

Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum

Magamról

Debrecen, Hajdú-BiharCélom a történelmi adatok felkutatása és azok hiteles közzététele, Hungary