 | |
| Székhely | Beszterce |
| Terület | 4167 km² |
| Népesség | 127 843 |
| Nemzetiségek | románok, magyarok |
 | |
 | |
Beszterce-Naszód vármegye (románul: Comitatul Bistriţa-Năsăud, németül: Bistritz-Nösen; latinul: Bistriciensis et Naszodiensis) közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság erdélyi részében. Területe ma Románia része.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
Földrajz [szerkesztés]
Beszterce-Naszód vármegye területének teljes részét a Keleti-Kárpátok hegység csoportjai foglalták el. Egyike volt a Magyar Királyság leghegyesebb vármegyéinek. Legfontossabb folyója a Beszterce. Északról Máramaros vármegye, keletről Bukovina osztrák tartomány és Románia, délről Csík vármegye, Maros-Torda vármegye és Kolozs vármegye, míg nyugatról Szolnok-Doboka vármegye határolta.
Története [szerkesztés]
Beszterce-Naszód vármegye egy igen fiatal vármegye volt. 1876-ban alakult meg, amikor Beszterce körzet egyesült Naszód körzettel. 1918-tól a vármegye Románia részévé vált. A II. világháború idején a II. bécsi döntés értelmében a vármegye visszakerült Magyarországhoz. A II. világháború után újra Románia része lett, a vármegye magyarsága szinte teljesen elpusztult. Jelenleg a vármegye területe a romániai Beszterce-Naszód megye része.
Lakosság [szerkesztés]
1910-ben a vármegyének összesen 127 843 lakosa volt, ebből:
Közigazgatás [szerkesztés]
A 20. század elején a vármegye négy járásra volt felosztva:
- Besenyői járás, székhelye Beszterce (ami rendezett tanácsú város is volt)
- Jádi járás, székhelye Jád
- Naszódi járás, székhelye Naszód
- Óradnai járás, székhelye Óradna
|
|
|
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése