 | |
| Székhely | Alsókubin |
| Terület | 2019 km² |
| Népesség | 72 125 (1910) |
| Nemzetiségek | szlovákok, magyarok |
 | |
 | |
Árva vármegye (szlovákul Orava, németül Arwa) közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság felvidéki részében. A vármegye területének nagyobbik fele ma Szlovákia, míg kisebbik fele Lengyelország része.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
Földrajz [szerkesztés]
Árva vármegye határai: északon Galícia osztrák tartomány, délen Liptó vármegye és Turóc vármegye, keleten Trencsén vármegye. A vármegye területét az Árva folyó illetve a Tátra-hegység vágta ketté. A terület jelenleg a szlovák-lengyel határon található.
Történelem [szerkesztés]
Árva vármegye a 14. század elején a zólyomi erdőispánságból alakult ki. 1918-tól (az 1920-as Trianoni békeszerződés által megerősítve) a vármegye az újonnan létrejött Csehszlovákia része lett. Rövid tárgyalások után a vármegye északi részén található, többségben lengyelek által lakott telepűléseket Lengyelországhoz csatolták. A II. világháború alatt Csehszlovákia megszűnt, Árva vármegye pedig az először független Szlovákia része maradt. A II. világháború után a vármegye újra Csehszlovákia része lett. Szlovákia második függetlenné válásától Árva vármegye Szlovákia része.
Lakosság [szerkesztés]
Árva vármegye lakossága 1910-ben 72 125 fő volt, ebből:
- 59 096 szlovák nemzetiségű
- 16 131 lengyel nemzetiségű
- 2000 magyar nemzetiségű
- 1518 német nemzetiségű
Közigazgatás [szerkesztés]
Székhelye 1867-ig Árva (szlovákul Orava; németül: Arwa); 1867-1919 között Alsókubin (szlovákul: Dolný Kubín; németül: Unterkubin)
A vármegyének 1896-ban négy járása volt:
- Alsókubini járás, székhelye Alsókubin
- Námesztói járás, székhelye Námesztó
- Trsztenai járás, székhelye Trsztena
- Vári járás, székhelye Turdossin
| |
| |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése