 | |
| Székhely | Budapest |
| Terület | 12 228 km² |
| Népesség | 846 428 (1870) 988 532 (1881) 1 224 724 (1891) 1 909 600 (1950) |
| Nemzetiségek | magyarok, németek, szlovákok |
 | |
 | |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye (németül: Komitat Pest-Pilisch-Scholt-Kleinkumanien; latinul: Comitatus Pestiensis et Pilisiensis et Soltensis et Cumania Minor): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Az egykori vármegye területe jelenleg is Magyarország része, a helyén ma Pest megye, valamint Bács-Kiskun megye nagyobb része található.
Földrajz [szerkesztés]
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye a Magyar Királyság egyik legnagyobb, legsűrűbben lakott és leggazdagabb vármegyéje volt. Területe nagyrészt az Alföldhöz tartozott (Pesti-síkság és Kiskunság). Csak az északi részén húzódtak kisebb dombvidékek: a Pilis-hegység, a Visegrádi-hegység, a Cserhát egy része és a Gödöllői-dombság. Legfontosabb folyója a Duna volt. Északról Esztergom, Hont és Nógrád vármegyék, keletről Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád, délről Bács-Bodrog vármegye, nyugatról pedig Komárom, Fejér és Tolna vármegyék határolták.
Történelem [szerkesztés]
A vármegye legelső két tagja, Pest vármegye és Pilis vármegye a 11. században alakultak. Ezek a későbbi vármegye nyugati és északi részét jelentette. A középkorban a Pilis-hegységet szent helynek tekintették. A solti régió a 17. században csatolódott ide Fejér vármegye területétől. Végül a Kiskunság 1876-ban csatlakozott a vármegyéhez.
Ezt követően a megye kisebb határmódosításokkal 1950-ig állt fenn.
Közigazgatás [szerkesztés]
A vármegye tizennégy [forrás?] járásra volt felosztva:
- Kecskeméti alsó járás, székhelye Abony
- Kecskeméti felső járás, székhelye Nagykáta
- Kiskuni alsó járás, székhelye Kiskunfélegyháza
- Kiskuni felső járás, székhelye Kunszentmiklós
- Pesti alsó járás, székhelye Ráckeve
- Pesti középső járás, székhelye Irsa
- Pesti felső járás, székhelye Alsódabas
- Pilisi alsó járás, székhelye Tinnye
- Pilisi felső járás, székhelye Pomáz
- Solti alsó járás, székhelye Kiskőrös
- Solti felső járás, székhelye Dömsöd
- Solti középső járás, székhelye Kalocsa
- Váci alsó járás, székhelye Pécel
- Váci felső járás, székhelye Vác
Ezenkívül volt két törvényhatósági jógú város (Budapest, Kecskemét) illetve hat rendezett tanácsú város (Cegléd, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Nagykőrös, Szentendre, Vác).
| |
| |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése