Üdvözlet

Kedves látogató! A blogot olvasva láthatod, hogy még nem végleges, folyamatos szerkesztés alatt áll. A linkekre kattintva a Wikipediáról egyéb adatokhoz is hozzá juthatsz általa.
Ajánld másoknak is.

További weboldalaim:

http://misoga.multiply.com
http://fotoalbumaim.multiply.com
http://zenealbumaim.multiply.com
http://kozlekedes.multiply.com
http://nagymagyarorszag.multiply.com

Önarckép

Önarckép
Misa - Ez a blog a tökéletességre törekszik általam - A bejegyzések változni fognak a források gyarapodását követően. Jó böngészést!

Milyennek találod e blogot?

2007. november 2., péntek

Komárom vármegye

Komárom vármegye
Komárom vármegye címere
Székhely Komárom
Terület 2834 km²
Népesség 159.504, 1891
Nemzetiségek magyarok
Komárom vármegye elhelyezkedése a Magyar Királyság térképén
Komárom vármegye domborzati térképe

Komárom vármegye (szlovákul: Komárňanská župa; németül: Komitat Komorn; latinul: Comitatus Comaromiensis, Comaromensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság észak-nyugati részén. 2934 km²-es területét a trianoni békeszerződés során a Duna mentén Csehszlovákia (1392 km²) és Magyarország (1442 km²) között osztották fel.

Tartalomjegyzék

[elrejt]

Földrajz [szerkesztés]

Komárom vármegye területe nagyrészt síkság, csak délen találhatóak kisebb hegyek. A Duna két partján elterülő síkság a Kisalföld része, délen a Vértes-hegység egyes csoportjai emelkednek. Keletről a Koltai-dombság és a Gerecse, délkeletről a Vértes alkotta természetes határát, a Csallóközben a Csiliz-patak Győr, a Határ-kanális pedig Pozsony vármegyétől választotta el. A vármegye folyókban igen gazdag: a Duna, a Vág, sőt, a Nyitra is átfolyt a vármegyén, valamint tavakban is igen gazdag volt (Öreg-tó, Kerek-tó). Északról Pozsony, Nyitra és Bars vármegyék, keletről Esztergom vármegye, délről Fejér vármegye, nyugatról pedig Győr vármegye határolta.

Történelem [szerkesztés]

Komárom vármegye a 11. században jött létre, öreg vármegye volt. 1919-től Dunától északra fekvő területei Csehszlovákia területét gyarapítják. 1938-ban a Duna folyótól északra fekvő területek is visszakerültek Magyarországhoz. Ekkor az egész Csallóközt a vármegyéhez csatolták, de 1945 után újra Csehszlovákia része lett. 1950-től a déli része a vármegyének egyesült Esztergom vármegye területével, így jött létre a mai Komárom-Esztergom megye. 1996-tól a Szlovákiához tartozó terület nagy része a Nyitrai kerület Komáromi és Érsekújvári járásához tartozik, Nagymegyer és Ekecs pedig a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásához.

Az 1813-ban épült Vármegyeháza Komáromban
Az 1813-ban épült Vármegyeháza Komáromban

Lakosság [szerkesztés]

1891-ben 159.504 lakosa volt, ebből:

A vármegye lakosságának túlnyomó része magyar nemzetiségű volt. A szlovák és a német lakosságot a 18. században telepítették be a török pusztítás utáni újbóli benépesítés során. Az Udvardi járásban 5 szomszédos falut (Komáromszemere, Kisbaromlak, Komáromcsehi, Kolta, Jászfalu) és Újgyallát lakták szlovákok, a déli részen pedig Tardost. A németek elsősorban a megye déli részének falvaiban (Baj, Tarján, Vértestolna, Felsőgalla) éltek.

Közigazgatás [szerkesztés]

A vármegye 1754-től kettéosztásáig négy járásra és egy szabad királyi városra (Komárom) volt felosztva:

Komárom vármegye területén fekvő mai települések [szerkesztés]

A mai Szlovákiában [szerkesztés]

Dőlt betűvel az 1918 után alakult új települések

Bajcs, Bogya, Bogyarét, Csallóközaranyos, Csicsó, Csúz, Dunaradvány, Ekecs, Ekel, Für, Gellér, Gúta, Hetény, Ifjúságfalva, Izsa, Ímely, Jászfalu, Kamocsa, Kisbaromlak, Keszegfalva, Kolozsnéma, Kolta, Komárom, Komáromfüss, Komáromcsehi, Komáromszemere, Komáromszentpéter, Kürt, Lakszakállas, Madar, Marcelháza, Martos, Megyercs, Nagykeszi, Nagymegyer, Naszvad, Nemesócsa, Pat, Szilas, Szilasháza, Szímő, Tany, Udvard, Újgyalla, Újpuszta, Virt, Vágfüzes, Zsemlékes

Közigazgatási önállóságukat elvesztett települések: Apácaszakállas, Bagota, Izsap, Kiskeszi, Kurtakeszi, Örsújfalu, Túriszakállas

Jelentősebb puszták, szórványtelepülések: Agyagos (Vágfüzes), Aszód (Ekecs), Balázspuszta (Szentpéter), Balogh-puszta (Dunaradvány), Bálványszakállas (Keszegfalva), Bokros-puszta (Izsa), Cigléd (Kürt), Császta (Gúta), Csergő (Gúta), Cserhátpuszta (Őrsújfalu), Domány-puszta (Virt), Ellető (Bajcs), Érseklél (Nagykeszi), Farkasd (Bajcs), Felaranyos (Csallóközaranyos), Gadóc (Komárom), Gólyás (Ekecs), Gúg (Szímő), Gyótva (Martos), Gyulamajor (Komárom), Hambpuszta (Ógyalla), Hamusad (Naszvad), Haraszt (Bajcs), Kabátfalu (Komárom), Kava (Komárom), Kingyes (Vágfüzes), Királynérét (Gúta), Kisizsa (Komárom), Kisharcsás (Komárom), Kissziget (Ifjúságfalva), Kopánkút (Csúz), Kővágópuszta (Újgyalla), Maderét (Lakszakállas), Mihályvárpuszta (Bajcs), Lándor (Komárom), Lohót (Keszegfalva), Nagyharcsás (Komárom), Nagykonkoly (Ógyalla), Nagylél (Csallóközaranyos), Nagyszeg (Ekecs), Nagysziget (Gúta), Nová Trstená (Ógyalla), Okánikovo (Nagykeszi), Ontopa (Csallóközaranyos), Ölvedi-puszta (Csúz), Örömhegy (Csúz), Örtény (Gúta), Pacsérok (Gúta), Patkányos (Pat), Pálpuszta (Ógyalla), Rakottyás (Zsemlékes), Ronka (Kolozsnéma), Rókalyuk (Újgyalla), Sárkánypuszta (Nagymegyer), Štúrová (Ekel), Szentistván-puszta (Kürt), Szent Miklós-udvar (Udvard), Szentpálpuszta (Őrsújfalu), Szőlős (Keszegfalva), Túzok-puszta (Ekecs), Újudvar (Nagymegyer), Vékpuszta (Ógyalla), Viharos (Ekel), Violén (Megyercs), Vörösmajor (Komáromszemere), Zsitvatő (Dunaradvány)

A mai Magyarországon [szerkesztés]

Almásfüzitő, Ács, Ászár, Baj, Bana, Bábolna, Bokod, Császár, Csém, Csép, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Ete, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kisbér, Kisigmánd, Kocs, Komárom, Kömlőd, Környe, Mocsa, Nagyigmánd, Naszály, Neszmély, Oroszlány, Szákszend, Szomor, Szomód, Tardos, Tarján, Tata, Tatabánya, Tárkány, Várgesztes, Vérteskethely, Vértessomló, Vértesszőlős, Vértestolna

Közigazgatási önállóságukat elvesztett települések: Agostyán, Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Szőny, Tóváros

Jelentősebb puszták, szórványtelepülések: Almáspuszta (Naszály), Bartusekpuszta (Komárom), Battyánpuszta (Kisbér), Boldogasszonypuszta (Komárom), Billegpuszta (Naszály), Csákányospuszta (Tatabánya), Csillapuszta (Ács), Dióspuszta (Tata), Grébicspuszta (Naszály), Gyarmatpuszta (Gyermely), Kisherkály (Komárom), Koppánymonostor (Komárom), Körtvélyespuszta (Tatabánya), Kőtelek (Dunaalmás), Majk (Oroszlány), Mindszentpuszta (Oroszlány), Nagybérpuszta (Kisbér), Nagyherkály (Komárom), Nagytagyospuszta (Környe), Parnakpuszta (Kömlőd), Síkvölgypuszta (Tatabánya), Somodorpuszta (Szomor), Szentgyörgypuszta (Környe), Tornyó (Tarján), Tömördpuszta (Mocsa), Újszálláspuszta (Komárom), Vasdinnyepuszta (Tárkány), Vaspuszta (Ács)

Térkép

A Magyar Királyság vármegyéi 1881-1920

Abaúj-Torna | Alsó-Fehér | Arad | Árva | Bács-Bodrog | Baranya | Bars | Békés | Bereg | Beszterce-Naszód | Bihar | Borsod | Brassó | Csanád | Csík | Csongrád | Esztergom | Fejér | Fogaras | Gömör és Kis-Hont | Győr | Hajdú | Háromszék | Heves | Hont | Hunyad | Jász-Nagykun-Szolnok | Kis-Küküllő | Kolozs | Komárom | Krassó-Szörény | Liptó | Máramaros | Maros-Torda | Moson | Nagy-Küküllő | Nógrád | Nyitra | Pest-Pilis-Solt-Kiskun | Pozsony | Sáros | Somogy | Sopron | Szabolcs | Szatmár | Szeben | Szepes | Szilágy | Szolnok-Doboka | Temes | Tolna | Torda-Aranyos | Torontál | Trencsén | Turóc | Udvarhely | Ugocsa | Ung | Vas | Veszprém | Zala | Zemplén | Zólyom

Horvát-Szlavónország vármegyéi

Belovár-Kőrös | Lika-Krbava | Modrus-Fiume | Pozsega | Szerém | Varasd | Verőce | Zágráb

Címer

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum

Magamról

Debrecen, Hajdú-BiharCélom a történelmi adatok felkutatása és azok hiteles közzététele, Hungary